„Add, Istenem, hogy a világ kisimuljon és elcsendesedjen bennem és mindenkiben. Hogy az éjszaka csöndjében asztalodhoz ülhessek, ahhoz az asztalhoz, ami mellől senki sem hiányozhat. Ahhoz az asztalhoz, hol a nappal és a csillagokkal együtt a hétköznapok is kialszanak, s egyedül a Te békéd világít. Igen, hogy helyet foglalhassak már most egy rövid időre annál az eljövendő asztalnál, amit egy öröklétre megígértél, s aminek egyedül a Te békéd a lámpása, eledele és terítéke. Add meg előlegként azt a csendet, azt az asztalt, ahol minden civódás, félreértés és megkülönböztetés megszűnik végre, ahol mindenki helyet kap, a maga helyét, s a legkisebb féltékenység is leveti csúf álarcát, s színét vesztve elpárolog.”
/Pilinszky János: Imádságért/
Kedves Testvérek!
Az Egyház ünneplésének középpontjában minden esztendőben a Szent Három Nap áll. Hitünk titkának, a megváltásnak ünnepe. Az egész teremtett világ és a történelem belemerül Isten szeretetének mélységébe. Nagycsütörtök az utolsó vacsora, az első szentmise, az első papszentelés emlékünnepe. Ezen a napon elnémulnak a harangok, a csengők, nem szólal meg az orgona sem a feltámadásig. A néphagyomány úgy tartja, a harangok Rómába mennek, hogy ott gyászolják Krisztust, ebben az évben sajnos üresek lesznek a templomaink, de mind a négy községben az utolsó vacsora emlékére este 6 órakkor negyed óráig szólnak majd a harangok. Ebben az órában a toronyi templomban szentmisét mutatok be mind a négy község lakóiért! Az utolsó vacsorára emlékező nagycsütörtöki szentmise végén Krisztus ruháitól való megfosztásának jelképét, az oltárfosztást végzem majd el, minden díszt eltávolítunk az oltárról, ez jelképezi, hogy kezdetét veszi Krisztus szenvedése.
Nagypénteken csendes elmélkedő napot tartunk Jézus megváltó kereszthalálára emlékezve. Urunk kínszenvedésének és halálának napján nincsen szentmise, csak szertartás. Ezen a napon a keresztáldozatra, az Újszövetség egyetlen áldozatára emlékezünk. Ezen a napon nem az öröm kerül előtérbe, hanem az a drága ár, amivel megszerezte nekünk Jézus Krisztus az üdvösséget. Ezért ezen a napon hallgatnak a harangok, ezért ölt piros színű miseruhát a pap a szertartás alatt. A szertartás erőteljes, a lényegre figyelmeztető jelképeket használ. A csendes bevonulás után a pap arcra borul a nyitott, kifosztott tabernákulum előtt. Egy rövid könyörgésben Isten irgalmasságáért folyamodunk, majd Izajás próféta könyvéből elhangzó részletben a szenvedő szolgaként látjuk Jézust, aki dicstelen volt, aki nem volt sem szép, sem vonzó, aki a mi betegségeinket viselte, akit a mi bűneinkért szúrtak át, és ezáltal szerzett nekünk gyógyulást a bűnből, miközben nem fogyott ki az imádság az ajkáról. A Zsidókhoz írt levél részletében arra az Isten Fiára tekintünk fel, aki a szenvedésből tanulta meg az engedelmességet. A szenvedéstörténetet, a Passiót Szent János evangéliuma szerint idézzük fel. Az Egyház ezen a napon egyetemesen, minden emberre, - hitre-fajra-világnézetre való tekintet nélkül - kéri a megváltás művének kiáradását az egyetemes könyörgésekben. Külön is imádkozunk a zsidókért, a nemhívőkért, a világ vezetőiért a járványban szenvedőkért és a meghaltakért.
A kereszt leleplezése és a kereszt előtti hódolat áll ennek a napnak a központjában. Az utolsó vacsora szavai "ez az én testem, ez az én vérem" Nagypénteken a teljes odaadottságban teljesedtek be. Golgota keresztjére tekintünk fel. Arra a keresztre, ami egy megalázó, büntető kivégzés eszköze volt, de Krisztus világot megváltó győzelmi jelévé vált.
Nagypéntek és Nagyszombat számunkra a belső csend, az elmélkedés és a halott Jézus melletti virrasztás napjai. Mind a négy községben nagypénteken délután 3 és este 6 között nyitva lesznek a templomok, a toronyi templomban pedig látogatható lesz a szentsír délután 3 órától este 6 óráig, egyénileg betérhetünk templomainkba egy rövid fohászra betartva a hatósági előírásokat. S ne feledjük, hogy nagypéntek szigorú böjti nap, ami azt jelenti, hogy 18. életkortól a 60. életév közöttiek háromszor étkezhetünk egyszeri jóllakással, valamint húseledelt ezen a napon nem fogyaszthatunk 14 éves kortól halálunkig.
Imádság nagypéntekre:
,,A keresztfa alatt. Ott állok magamban... az Isten végtelen szeretetének igézetében; lelkemet elfogja a könyörület s az imádás mély érzése, szemembe könny gyűl; lehajtanám fejemet, de a kereszt vonz, késztet, hogy nézzek rá; mert „rám néznek és sírnak...” ígéri.
Mit adtunk neked Uram, neked, kit szeretnünk s imádnunk kellett volna. Eljöttél s barlangba szorultál; körül néztél s Egyiptomba futottál; álruhában járó, faragó ács voltál. Egyszer indultunk eléd pálmaágakkal s te sírtál; egyszer bíztad magad ránk s Barabbást választottuk; egyszer akartunk koszorút kötni neked s tövisből kötöttük; egy arcképedet vettük s az „Ecce homo” arca maradt ránk; egyszer tűnt föl, hogy anyád is van s íme, fájdalmas anya lett belőle; egyszer kértél inni s ecetet nyújtottunk.
Ó, ki hitte volna, hogy ez legyen köztünk sorsod, hogy ilyen legyen utad. S most függsz itt, mint megfagyott imádság, mint megkövült, kiáltó szó. Kitárt karokkal s nyílt ajakkal kiáltasz irgalomért. Sok hegyen imádkoztál; de az ezen hegyen végzett imád az örök „interpellatio” kiáltása. A végtelen nagy Isten bús haragjának éjjelében megfagyott ajkadon a fohász. Nagy, szent az az Úr, ki önfiának sem kegyelmezett...! Mily rémséges fölségben hirdeti ezt a kereszt! Emberek, féljétek az Istent s szeressétek Krisztust. Ezt kiáltja õ felétek, kiáltja a végkimerülésig. Ó ha, valamikor, hát ma halljátok meg szavát; kíméljétek s becsüljétek meg lelketeket!
Nagyszombaton a vigília szertartás kezdetéig az Egyház nem ünnepel, hanem Urunk sírjánál időzik, az Ő szenvedéséről és haláláról elmélkedik. A tabernákulum és az oltár egész nap még megfosztva áll. A nagycsütörtökön elhallgatott csengők és harangok, a néma orgona mind a világ megváltásáért életét adó Jézust gyászolja. Aki az utolsó elveszettet is meg akarja menteni és elmegy érte a halálba.
Az esti vigília szertartás már Húsvéthoz tartozik. Húsvét vigíliája a Szent Három Nap csúcsa. Ünnepélyesen meggyújtom majd a húsvéti gyertyát, s a közben elhangzó imádság: „Jézus Krisztus a tegnap és a ma, Ő a kezdet és a vég, Ő az alfa és Ő az ómega, övé az idő és az örökkévalóság, a dicsőség és a hatalom” - valamint a húsvéti gyertyán feltüntetett évszám 2020 jelzi, hogy a megváltásnak mi itt és most 2020-ban is részesei vagyunk. A húsvéti gyertya lángja mellett újra felhangoznak az orgona és a csengők hangjai is, ezért este fél 8-kor negyed órán keresztül mind a négy községben megszólalnak a harangok Jézus feltámadására emlékeztetve! A plébánia templomban mind a négy község lakóiért fogok misézni!
Ezen az estén az esti körmenet helyett tegyünk egy égő gyertyát ablakunkba este fél 8-kor, amikor majd megszólalnak mind a négy községben a harangok, s imádkozzunk együtt közösségeinkért, s kérjük Isten irgalmát mindnyájunkra!
Étel szentelés szertartását mind a négy községben elvégzem mégpedig a következő módon, a templomok előtt elmondom a szentelés szövegét, majd körbejárok a falvakban és megszentelem az ablak párkányra kitett húsvéti eledeleket. Így kérem, hogy akik szenteltetni szeretnének, azok készítsék el az ételeket arra az időre, amikor a falvakban körbejárok személygépkocsival, s tegyék ki az ablak párkányra:
Bucsu 15-15.30 között
Dozmat 15.45- 16.15 között
Torony 16.15- 17.15 között
Sé 17.15-18.15 között.
Az alábbi verssel kívánok mindenkinek áldott, szent húsvéti ünnepeket, s találjuk meg az apró örömöket ebben a rendkívüli időszakban is:
Uram, közel voltam hozzád, mégis elszakadtam.
Megvallatták hűségemet: neved megtagadtam.
Halálodnak harmadnapján vádolnak a fények,
Halálodnak harmadnapján sírva hajtok térdet.
Uram, kerestelek téged – Céltalan futottam:
Csak magamig, másokig, majd sírodig jutottam.
Halálodnak harmadnapján megszűnik az átok,
Halálodnak harmadnapján szívem megtalálod.
Uram, taníts hinni benned, várni új csodára.
Tedd életem hűségessé, s legyen benne hála:
Halálodnak harmadnapján zendülnek a fények,
Halálodnak harmadnapján én is áldlak téged!
/ Kádár Ferenc Húsvéti ének /
A feltámadt Üdvözítő békéjét és szeretetét kívánom mindenkinek
2020 különleges húsvétján is!
Dr. Perger Gyula
plébános
